Az egyiptomi istenek családfája
Ha rákerestek az interneten az egyiptomi istenek családfájára, vagy százféle különböző verziót találhattok. Ennek egyetlen oka van: a civilizáció, amit ókori Egyiptom néven szoktunk emlegetni, nagyjából ötezer éven át fennállt, és ezalatt sokáig sem területileg, sem vallásilag nem volt egységes. Az egyiptomi istenek nemhogy nem egyetlen családból, de sokszor még csak nem is ugyanabból a mondakörből jönnek.
Hogy kerülhettek akkor egyetlen családfára? A válasz az, hogy ötezer évük volt megismerkedni és kapcsolatba kerülni egymással. Tudom, ez úgy hangzik, mint egy őrült hosszú szappanopera, de attól még igaz: az ezeket az isteneket tisztelőknek bő ötezer évük volt kereskedni és háborúzni, kisebb-nagyobb államokat alapítani, templomokat építeni vagy lerombolni, vallási reformokat bevezetni, és ezalatt újra és újra és újra elmesélni egymásnak a mondáikat és legendáikat kisebb-nagyobb változtatásokkal.
A gyakorlatban ez úgy festett, hogy a különböző mítoszokat és isteneket elkezdték összekapcsolni. Az azonos feladatkörrel rendelkező isteneket azonosították egymással: Ré például több kevésbé ismert napistent is magába olvasztott, de, mint a nap megtestesülését, összekapcsolódik Montuval, Khnummal és Kheprivel, mint főistent pedig összekapcsolódik Atummal és Amonnal. Ozirisz nem csak a halottak, de a termékenység istene is - előbbi minőségében Sekerrel, utóbbiban Andjetyvel azonosítható. És így tovább... Az pedig, hogy a kettő két külön személy, vagy ugyannak a személynek két különféle megtestesülése, attól is függ, hogy mikori forrásokat olvasunk.
A különböző eredetű istenek találkozhattak mintegy politikai házasság révén is. Néith például az egyik legidősebb istennő az egyiptomi mitológiában: nagyjából 8000 éve tisztelik. A mai Líbia területéről származik, és bevándorlókkal érkezett Szaiszba, ahol később helyi istenséggé nőtte ki magát, majd, ahogy egyre nagyobb jelentőségre tett szert, betagozták a helyi pantheonba. Egyes legendák szerint Széth felesége lett, és ebből kapcsolatból származott Sobek, más források szerint Sobek felesége volt - a lényeg, hogy szoros kapcsolatban állt Sobekkel és a krokodilokkal. (A krokodilok úgy kerültek a képbe, hogy, bár Néith eredetileg az univerzum teremtője, illetve a háború és a szülés istennője volt, később ő lett a bölcsesség, az anyaság, a szövés, a vadászat, a víz és a folyók istennője is, és a folyók közismerten hemzsegnek a krokodiloktól.) A lényeg, hogy Néith szerepe rengeteget változott, és a legtöbb istennel ugyanez a helyzet.
Néith és Széth kapcsolata arra is jó példa, hogy mosódtak össze a különböző jellegű istenképek. Néith eredetileg a teremtés és pusztítás megszemélyesítése, vagyis egy természeti erő megtestesülése. Ezzel szemben Széth, illetve Ozirisz és Hórusz egyes elméletek szerint valós személyek voltak, az írott történelem előtti uralkodói család tagjai, akik Egyiptom (vagy bárhogy is nevezték azt a korai királyságot) trónjáért harcoltak. Az pedig, hogy valakire mennyiben tekintettek személyként, és mennyiben puszta jelképként, gyakran egész meglepően alakult.
Anubiszhoz például elég személyes történetek kapcsolódnak: a mítosz egyes verziói szerint Széth és Nebet-Het gyermeke, más verziók szerint viszont Ozirisz és Nebet-Het fia (és ez a megcsalás volt a gyökere az Ozirisz és Széth közti konfliktusnak). Egyes legendák szerint Nebet-Het elhagyta, mások szerint elrejtette, hogy Széth ne árthasson neki - akármelyik is, végül Ízisz nevelte fel. Fennmaradt egy részletes történet is, ami Anubisz fivéréről, Batáról szól, ebben viszont szó sem esik a család többi tagjáról (ami nem könnyíti meg, hogy Batát elhelyezzük a családfán). Anubisznak van egy felesége - pontosabban egy női megfelelője - is, Anput, aki szintén a halottak, a balzsamozás és a temetés istennője, vagyis ugyanazt a feladatkört tölti be, mint Anubisz, csak a neme más. És itt jön a fordulat: a kettejük gyermeke Kebechet, egy istennő, aki a balzsamozó folyadék megszemélyesítése, és semmi több: még felületes személyiségjegyei sincsenek, és nem kötődik hozzá semmilyen izgalmas családi dráma.
Ahogy ebből is látszik, a családi kapcsolat valójában gyakran csak szimbolikus. A szülő-gyermek, férj-feleség vagy a testvérek közti kapcsolat (esetleg ezek közül több együtt) sokszor csak azt jelenti, hogy ezek az istenek összetartoznak, kiegészítik vagy támogatják egymást. És akkor még nem beszéltünk a kevésbé hagyományos kapcsolatokról: Mut a semmiből alkotta saját magát, Tefnut Ré köpéséből (vagy kifröcskölt ondójából) született, Thot a társának teremtette Seshatot... És így tovább.
A fentiek miatt a családfarajzolás már eleve halálra ítélt tevékenység, de legalábbis számítani kell rá, hogy a legjobb esetben is csak hozzávetőlegesen pontos eredményt ad. Remélem, a rajzom segíthet eligazodni az egyiptomi istenek között - de ha pontosabb vagy részletesebb információkat szeretnétek, azt javaslom, olvassatok utána annak, ami érdekel, és ne elégedjetek meg ezzel a családfával.
Források
James Henry Breasted: Ancient Records of Egypt, The University of Chicago Press, 1906, Chicago (https://archive.org/details/BreastedJ.H.AncientRecordsEgyptAll5Vols1906/page/n3/mode/2up)
J. Gwyn Griffiths: Plutarch's De Iside et Osiride, University of Wales Press, 1970, Cardiff
Geraldine Harris: Gods & Pharaohs from Egyptian Mythology, Eurobook Ltd., 1988, London
George Hart: The Routledge Dictionary of Egyptian Gods and Goddesses, Routledge, 2005, Milton Park
Veronica Ions: Egyptian Mythology, Hamlyn Publishing Group Ltd., 1988, London
Kákosi László: Ré fiai, Gondolat Kiadó, 1979, Budapest
Geraldine Pinch: Egyptian Mythology: A Guide to the Gods, Goddesses and Traditions of Ancient Egypt, Oxford University Press, 2004, London
Plutarkhosz: Iszisz és Ozirisz, Európa Könyvkiadó, 1986, Budapest
https://www.touregypt.net/godsofegypt/
A Nílus forrása: Etiópiában a Tana-tó (Kék-Nílus), Ruandában a Rweru-tó (Fehér-Nílus) ;)
Képek forrásai
https://en.wikipedia.org/wiki/Ptolemy_IV_Philopator#/media/File:Menthu_and_Ptolemy_IV.jpg